Kivehető fogpótlások

Kivehető fogpótlás készítésére akkor kényszerül a fogorvos, ha nincs elég pillér amin rögzített fogpótlást ( híd ) tudna elhorgonyozni. A pillér lehet fog, foggyökérbe készített csapos felépítmény, vagy implantátum ( műgyökér ).

Bár az fogbeültetés fejlődésével a készített kivehető pótlások száma csökkent, anyagi okok, illetve időskorra a fogmeder nyúlványok lebontódása, műtéti beavatkozás nélkül, gyakran csak kivehető fogpótlások készítését teszik lehetővé.

A kivehető pótlások lehetnek elhorgonyzás nélküli teljes kivehető pótlások, illetve a fogakhoz, vagy implantátumokhoz csatlakoztatható részlegesen kivehető pótlások. A részlegesen kivehető pótlások további csoportokra bonthatók a csatlakozási mód szerint.

A kapcsos pótlás a legegyszerűbb és legolcsóbb. Itt a kapocs karja egy fogat, vagy egy fogra készített kapocstartó koronát ölel körül.

Csúsztatós pótlást akkor készíthetünk, ha a elülső fogak megvannak de a hátsó fogak, hiányoznak. Ekkor az elülső fogakra készül egy rögzített híd, aminek a két végén egy sín található amibe belecsúszik a kivehető rész.

Teleszkópos pótlásoknál a maradék pár fogra készül egy-egy ún. kúpos ill. hengeres teleszkópkorona, amire rácsúszik a kivehető részben lévő, neki megfelelő negatív forma.

Ha már egyetlen fog sincs, készíthetünk teljes kivehető pótlást, amit csak a súrlódás illetve az adhéziós erők tartanak helyben. Ennek megszokása általában rendkívül nehéz a páciensek számára, mivel még a jól elkészített teljes kivehető fogsorok is el tudnak emelkedni a nyálkahártyáról egy váratlan mozdulat, vagy például egy tüsszentés hatására.

Ezen teljes kivehető pótlások elhorgonyzásában is nagy szerepe lehet néhány beültetett műgyökérnek. Ilyenkor természetesen nincsen szükség annyi implantátum beültetésére, mint rögzített pótlás elkészítéséhez. Ha van egy egyébként kényelmes kivehető pótlása, aminek egyetlen problémája a, egyes mozgásoknál nem elég stabil, néhány műgyökér beültetés és a pótlás apró átalakításával akár ez is stabilabbá tehető.